Bizonyára kevés olyan szülő, de legalábbis anyuka van ma Magyarországon, aki ne találkozott volna a híres-neves Anna, Peti és Gergő című könyvsorozattal. Pontosítok: lehet, hogy nem is találkoztak vele olyan sokan, ám annál többen vágynak legalább egyetlen példányra a több éve hiánycikknek számító kötetekből. Az eredetileg kb. 2500 Ft-os darabár ma már csak álom, hiszen a különféle netes aukciókon és antikváriumokban ímmel-ámmal felbukkanó példányokat ma már legalább kétszeres, ám sokszor háromszoros áron kínálják a pénzéhes leleményes eladók.
Mi ez a könyv és mi ez a nagy felhajtás?!
Azt hiszem, ennyi. Vagy több, de mindegy is.
A szerző Bartos Erika, 3 gyerekkel, 1 férjjel, építész diplomával. A könyvekben rövid, 3-5 perces mesék szerepelnek, a történetek az öt tagú család mindennapjairól szólnak. Se varázslények, se beszélő állatok, csak a szimpla hétköznapok. Kedves rajzokkal, egyszerű (együgyű?) szövegezéssel. Nekünk van néhány kötet, még az öcsémtől örököltük. Kész vagyont érnek, szerintem nem mernék velük megjelenni egy játszótéren, a saját biztonságom érdekében...Ugyanis, mint már említettem, a piaci helyzet ilyen vagy néha durvább:
Az, hogy a gyerek rajong értük, csak egy enyhe kifejezés. "Gege" - így adja tudtunkra, ha APG meséket szeretne hallani. Az elején még mi is lelkesek voltunk a férjemmel, hogy jé, hát milyen jó kis realisztikus mesék, hű meg hú, fejlődik a gyerek, jippijóó! És hogy milyen überszerencsések vagyunk, hogy ezek a fantasztikus mesék a birtokunkban vannak! Aztán, így közel egy év távlatából, kissé telítődve a Gegékkel, már kicsit másképp látjuk azért ezt az egész APG jelenséget...
Bartos Erika, napjaink egyik legnagyszerűbb meseírója
És ehhez nem fér kétség. Habár vannak, akik bírálják meséit itt, vagy mondjuk itt, száz szónak is egy a vége: a gyerekek rajonganak érte! A legtöbbször felhozott kritika a szöveg minősége vagy a gyakran előforduló szóismétlések, furcsa, magyartalan szórend. Ezeket a figyelmes szülő egyébként könnyű szerrel javíthatja olvasás közben. Ám valljuk be, hogy azért szövegértésből nem mindenki volt és most sem lenne csillagos ötös, egy fárasztó nap végére mondjuk egyikőnk sem lenne az, de ez már más téma...
A lényeg, hogy a szerző valamit tud, ami megnyitja a gyerekek szívét és elméjét, egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy gyerekeink megszeressék a könyveket, az olvasást. És ez az, amire szerintem csak kevés könyv képes: hatással lenni nem csak néhány csemetére, de szinte az összesre, aki valaha találkozott ezekkel a mesékkel. (Egyébként Bartos fejéből pattant ki a másik népszerű mese is, a Bogyó és Babóca, ezt most nem hozom ide.)
Miért káros a szülőkre nézve az APG?
Oké, ez most csak egy hatásvadász kérdés volt. Azért nem éppen a káros szót kell itt használni, hanem...Nem is tudom mit. Találd ki te.
A helyzet az, hogy a férjem már az elején kritikus szemmel lapozgatta a Gegéket. Ezen mondjuk annyira nem lepődtem meg, ismerve őt. No, de ne siessünk ennyire előre, inkább írok most néhány szót a könyvben megjelenő családképről:
Értelmiségi, jól szituált fővárosi szülők, nagypolgári lakásban. Anya a gyermekeiért élő nő, a fáradhatatlan háziasszony, aki rajzol, varr, kreatívkodik 0-24. Apa a dolgos férfi, aki rengeteg munkája mellett is maximálisan kiveszi a részét a gyermeknevelésből. Nincs henyélés, szunyókálás. Hétvégente full mosollyal beül a család a kis piros autóba és boldogan robognak megtekinteni Budapest valamely nevezetességét vagy éppen az Állatkertbe látogatnak el, esetleg a család egyik vidéki rokonához kopogtatnak be. A családnak természetesen nincs televízió készüléke és mikrója se (na jó, ezt csak feltételezem). És nem is isznak soha. A gyerekek, a kori sajátosságaikból fakadó idegesítő dolgokból csak a minimum szintet hozzák, cukkerségből és békéből viszont a maxon vannak, mint minden normális gyerek ugyebár. Mindez Anya és Apa tökéletes nevelési elveinek köszönhető természetesen.
Ez tehát a valóság. Az APG valósága. Ami tulajdonképpen mégsem annyira realisztikus, úgyhogy hagyjuk csak meg a tündérmesék táborában nyugodt szívvel. Ha így teszünk, akkor nem fogjuk feleslegesen utálni a szereplőket az ő tökéletes életükkel együtt. Ugyanis, ha az APG a valóságról szólna - arról a valóságról, amivel talán a legtöbbünk azonosulni tudna -, akkor a sztorikban Anya néha szerepbizonytalaságban szenvedne, esetleg befigyelne olykor-olykor egy bébiszitter. A szülők néha veszekednének egy sort. Apa hullafáradtan érne haza. Hétvégén többször is vita lenne abból, hogy mi a f*szééé kell mán megint menni valahova, kit érdekel az a rohadt kastély??! Anya pedig néha elcseszné a DIY farsangi hótündér jelmezt, netán a netről rendelné meg, vagy megvásárolná ákciósan a H&M-ből. És még sorolhatnám. DE! Ez nem egy reality show. Hanem Bartos Erika családja alapján IHLETETT történetek, ez fontos különbség. Ezt oly sokszor elmondom magamban én is, amikor már épp szétvet az ideg a tökéletes cukormáztól :). Íme néhány példa a teljesség igénye nélkül:
A család egy teljesen átlagos napja
A gyerek előbányászott a szekrény aljából egy hegedűt, ejnye-bejnye. Egyébként ez még tök valóságos is, végülis miért ne lehetne egy átlagos, akár nemzenész családban is egy kósza hangszer a kamasz évekből:
Anya tökéletesen hegedül fejből - lehet, hiszen ha évekig tanulta, az nem tűnik el nyomtalanul.
Hoppá! Előkerül egy gitár is! Hm...
No lám, furulyák...Természetesen.
Nocsak, egy zongora! Petike ezt is a szekrény alján találta...
És akkor a végén ledobják az atomot. Köszönjük. Minden földi halandó szülő nevében, tényleg.
A család élete néhány további képben:
Az ivós dolgot visszavonom, van itt azért némi móka...
Ahogy anya és a gyerekek idilli hangulatban mézeskalácsot sütnek. Hiszen egy igazi anya süt. Ha kell, ha nem. És nem ám a cébéában veszi meg az előre gyárott, tartósítószeres vackokat.
(Btw sütés-főzés a gyerekkel a valóságban:)
A piros kisautó, amibe vígan paszírozódik be az 5 fős család minden áldott hétvégén:
Az idilli tanévnyitó ünnepély. Mindegyikőnknek hasonló élményei vannak róla igaz?
Apa, aki olvasva Anya gondolataiban, mosolyogva felfúrja a falra a hinta kampóját. (És nem, nincs vita, hogy "- De szereld már fel cseszd meg, hányszor kértelek??! - Nem fúrom fel, már tele van a fal a gyerek szaraival! - Fúrd már fel vagy én állok neki! - Jó akkor felfúrom. Holnapután... ")
Hiszen minden valamirevaló MAGYAR gyerMek néptáncol.
A ruhavarrás gyakran visszatérő motívum. Minden anya ruhát varr. Ugye?!
Jó, azért van itt dráma is.
Szeretjük az APG-t
A Gegék mindennapi társaim. Segítenek túlélni a hisztiket, az unalmas utakat, várakozásokat. Azt viszont tudatosítani szeretném a gyerekemben: ezek mesék. Tündérmesék, csak valóságos szereplőkkel, valóságos helyszíneken. Így könnyebb lesz mindkettőnknek :).
JA, és köszi Bartos Erika, a Beni nevében is. Tényleg ;).
