Szülői szerep, avagy mindenki másképp rontja el - én éppen így :)

Anyja lettem

Viharos gyorsaságú napok után nyugalmas várakozás...

2014. május 15. - buanna
A címben leírt mondat elég jól összefoglalja az elmúlt 2-3 hetet. Amellett, hogy "vészesen" közelítünk a szülés várható időpontjához, a költözéses macera és izgalom töltötte ki a napjainkat. Ja, és még a rohanós napokat megelőzte egy nagyon jó hangulatú csajos este, pontosan 1 hónappal a kiírt időpont előtt: április 26-án :). Hajni barátnőmnél babaváró bulit tartottunk, elképesztően finom kajákkal, jó hangulatban, kellett ez már nekem nagyon, innen is köszi lányok :*! Aztán a május 1-i hosszú hétvégén elkezdődött az új lakás kifestése...Nagyon jó érzés volt látni, hogy így számíthatunk a barátainkra, ugyanis Szabi velük nyomta le 4 nap alatt a lakás teljes tisztasági festését. Jó a tudat, hogy ilyen emberekkel vagyunk körülvéve, ez számomra egyre fontosabb.

Eléggé átértékelődik ám a barátság fogalma mostanság, nagyon jól látható számunkra, kik azok, akiket valóban érdekel, hogy mi van velem/velünk, akik számára ilyen "uncsi" házaspárként, lassacskán anyuka-apukaként is érdekesek vagyunk, a közös bulikon, ivászatokon, fesztiválozásokon túl is :D Van néhány ilyen fordulópont az életben, amikor néhány arc egyszerűen lemorzsolódik, mert az élet épp úgy hozza, ez néha elég keserű is tud lenni persze. Mert hogy azért az én életemben is vannak/voltak emberek, akikről úgy gondoltam, hogy na ők aztán örökké és mindig, aztán kiderül, hogy ez nem így jött ki. Ilyenkor nincsenek hibások, vagy harag, erre tényleg csak ezt a közhelyes kijelentést lehet elsütni, hogy "ilyen az élet". És ezzel együtt persze mindig vannak meglepetés figurák is, akikről mondjuk néhány évvel ezelőtt nem is hittem volna, hogy mondjuk a legközelebbi barátaim körébe kerülhetnek - vagy én az övékbe, ahogy nézzük.

Visszatérve kicsit a tényszerűbb dolgokhoz:

A festés után elkezdődött a bútorok behozatala. Elég sok új cuccot vásároltunk, ezeket napokig szerelték a család pasi tagjai. Aztán pénteken felkerültek a dobozolt cuccok is, hát biztosan mondhatom h elképesztő és félelmetes mennyiségű cuccunk van! FÉ-LEL-ME-TES!!!! Ijesztő, hogy ennyi tárgyhoz kötődünk...És hát mindennek a kipakolása...horror film volt. No de, ahogy ezeket a sorokat írom, már büszkén állíthatom, hogy otthon-érzés uralkodik a lakásban. Most már érkezhet az én kicsikém, kész a kis szobája. Itt van róla pár kép :) :




Most már nyugalomban várjuk a nagy napot, én is érzem, hogy már nincs sok időm hátra...A doki szerint a Beni 1-2 héten belül megérkezik - ez teljesen optimális lenne :). Szóval nincs más hátra, még csinosítgatjuk a lakást, és várunk-várunk-várunk...

A bejegyzés trackback címe:

https://anyjalettem.blog.hu/api/trackback/id/tr506548347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.