Nem nagyon kerültem gép elé az elmúlt 2 hétben, aminek őszintén örülök! Szóval most igyekszem összefoglalni az utóbbi időszak történéseit. Tulajdonképpen semmi extra, aki nagy szenzációra számít, ne is olvassa tovább ezt a bejegyzést, a kíváncsiaknak pedig helló :)

December 20-ig melóztam, azóta az édes semmittevés hosszú napjait töltöm, imádom, hogy sokszor azt se tudom, mennyi az idő, vagy hogy milyen nap is van, sokat alszok, elvagyok. December 21-én reggel, mivel hivatalosan munkanap volt, elugrottam egy gyors vérvételre, ami mostanra kb. már csak annyira számít megrázó élménynek, mint gondtalan lánykoromban egy feles pálesz: kicsit összerándul tőle a gyomrom, és ennyi, köszöntem, kézcsók. Aztán eljött az idő, vettem egy jó meleg kismama kabátot, ami elrejti és melegíti a pocakomat és még jól is néz ki, végre nem úgy nézek ki derék tájékon kabátban, mint egy hatalmas kötözött sonka. És ha már hízás, akkor a jó hír az, hogy köztudottan súly- és elhízásparás nődokim szerint rendben gyarapszik a súlyom, nem vagyok egy gurulós bőrönd, szépen meg lettem dicsérgetve a hétfői vizsgálaton, hogy csak így tovább, persze azért a bejglivel vigyázzak majd. Nagy szerencse, hogy utálom a bejglit, na persze helyette jöhet minden, ami sós, fűszeres, tésztás...Ami még a dokinál volt: minden tök király, kívül-belül rendben vagyunk, gyerekestül-mindenestül. Ugyanezen a napon délelőtt voltam egy szintén gyerekét váró barátnőmmel kismama jógán, ezt még eddig nem próbáltam. Nagyon jó dolog ám, szerintem amint befejezem a melót január végén, nem csak a tornát hagyom meg az életemben, de ennek a jógának is helyet adok, éljen a mozgás :)

Este Szabi családjánál karácsonyoztunk, másnap kettesben otthon, aztán 25-én jöttünk le Miskolcra az én szüleimhez, azóta itt punnyadunk, néha az itteni barátokkal találkozgatunk, tökéletes pihenés :) Ja, amúgy félúton járunk már lassan, elég durván megy az idő!