Szülői szerep, avagy mindenki másképp rontja el - én éppen így :)

Anyja lettem

"Menjünk el boltba kisfiam..."

2013. december 15. - buanna
Egy ideje rádöbbentem arra, hogy mekkora király, most már beszélhetek magamban, hiszen igazából ketten vagyunk, így a gyerekemhez dumálok :). Nagyon furcsa, de néha tényleg olyan érzés, de úgy érzem magam, hogy már tényleg ketten vagyunk, ő meg én, ez sokkal másabb, mint ha azt mondanám: én meg a kerek pocakom. Így hát, kezdem megérteni az olyan kismamákat, akik ilyeneket mondanak: "ElfáradTUNK./ MegyÜNK a boltba./Most alszUNK egy jót!/ FőzzÜNK egyet! stb." Eddig ezen csak nevettem, hogy mennyire kis béna, de most már én is ezt csinálom! :O Jó, azért igyekszem nem az őrületbe kergetni ezzel a környezetem...

Fiammal való kapcsolatom ápolása végett beszereztem az első kis kütyüjét, egy felhúzható, mosolygós, dallamos kis plüss csillagot (vagy virágot, whatever...). Ezennel meg is van az első, rendszeres közös programunk esténként: felhúzom és meghallgatjuk, meg persze ezzel együtt próbálom énekelni is, kisebb-nagyobb sikerrel. Sokszor Szabi is csatlakozik hozzánk, nagyon cukik ezek a kis együtt töltött percek :), együtt simizzük a pocakomat, dúdolászunk, aztán alvás. Szeretjük és várjuk nagyon a kisbabánkat, jó kis család leszünk!

A bejegyzés trackback címe:

https://anyjalettem.blog.hu/api/trackback/id/tr136548379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.